Eltorzult elképzeléseik vannak önmagukról, másokról vagy a világról
Eltorzult elképzeléseik vannak önmagukról, másokról vagy a világról
Másrészt a tanulmányok azt mutatják, hogy az ASPD diagnosztikai kritériumait teljesítő egyének mindössze 47%-ának van jelentős büntetett előélete. Ez azt mutatja, hogy bár a bûnözés az APSD egyik alapjellemzõje, a PD és a bûnözés közötti kapcsolat nem egyszerû.
Kockázati tényezők
Míg az ASPD diagnosztizálásának általános szabálya azt írja elő, hogy a hivatalos diagnózishoz az egyénnek 18 évesnél idősebbnek kell lennie, és személyiségjegyei teljesen kifejlődnek, az ASPD kivétel.
A kutatások azt mutatják, hogy vannak olyan jelek, amelyek már az érettség előtt megnyilvánulnak, amelyek nagymértékben előre jelzik az ASPD-t. A magatartászavarban szenvedő gyermekeknél valószínűleg később diagnosztizálják az ASPD-t.
Magatartási zavar gyermekeknél
A magatartási zavar (CD) olyan diagnózis, amelyet olyan gyermekek vagy serdülők kapnak, akik antiszociális viselkedésmintát mutatnak.
Az antiszociális viselkedés ebben az összefüggésben a másokkal szembeni agresszió, a kegyetlenség és a meghatározott szabályok vagy társadalmi normák szélsőséges megsértésének átfogó mintájaként használatos. Ezeknek a viselkedéseknek a társadalmi környezettől függetlenül jelen kell lenniük, azaz otthon, barátoknál és rokonoknál, az iskolában vagy az iskola utáni tevékenységekben.
A CD tünetei
A CD tünetei közé tartoznak, de nem kizárólagosan:
- Mások megfélemlítése.
- Másokkal szembeni agresszió vagy ellenségesség (pl. verekedések kezdeményezése).
- Kegyetlenség másokkal vagy állatokkal szemben.
- Bűnöző magatartások (pl. tűzgyújtás, ingatlan megsemmisítése, betörés, lopás, fegyverhasználat).
- Menekül.
- Átható hazugság.
- Megtévesztés akár személyes haszon, akár öröm céljából.
A mentális zavarok diagnosztikai és statisztikai kézikönyve (DSM-IV) szerint a tünetek közül legalább három jelen volt az elmúlt 12 hónapban. Fontos megjegyezni, hogy a CD egy olyan rendellenesség, amelyet zavaró viselkedési minták jellemeznek, nem pedig elszigetelt incidensként „bajba kerülni”, még akkor sem, ha néhányszor előfordul.
Egyéb kockázati tényezők
Felmerült, hogy a kábítószerrel való visszaélés összefüggésben áll az ASPD diagnózisával, ez a kapcsolat azonban korrelációs, ami azt jelenti, hogy a kábítószerrel való visszaélés nem okoz ASPD-t, azonban hozzájárulhat az antiszociális viselkedéshez.
Ezenkívül a hiányos iskolai végzettség, valamint az alacsony IQ-pontszámok összefüggésbe hozhatók az ASPD-vel. Ezért az oktatási rendszer korai elhagyása a jövőbeni ASPD diagnózis további előrejelzője.
Okoz
Feltételezik, hogy mind a genetikai, mind a környezeti tényezők szerepet játszanak az ASPD kialakulásában. A genetikai kutatások szerint az öröklődés jelentős mértékben járul hozzá az ASPD-hez, amely arány 38% és 69% között változik.
Kimutatták, hogy a gyermekkori negatív tapasztalatok erősen korrelálnak az ASPD kialakulásával. Azoknál a gyerekeknél, akik diszfunkcionális családokban nőttek fel, nagyobb valószínűséggel diagnosztizálják az ASPD-t, mint azoknál, akik nevelő környezetben nőttek fel. Például a fizikai vagy szexuális bántalmazás, az elhanyagolás és az érzelmi bántalmazás felnőttkorban hozzájárul az antiszociális viselkedés kialakulásához.
Az ASPD jelei és tünetei
Az ASPD élethosszig tartó rendellenesség. Egyes esetekben az egyes tünetek, gyakran a bűnözői magatartások idővel mérséklődhetnek, azonban nem világos, hogy ezt az öregedés vagy az antiszociális magatartás következményeinek fokozott tudatossága okozza.
Az ASPD-ben szenvedő egyén az alábbi viselkedések közül legalább néhányat mutat:
- Hajlam mások manipulálására vagy megtévesztésére, mind személyes haszon, mind személyes öröm céljából (pl. hazugság, hamis személyazonosság felvállalása, hamis konfliktus létrehozása).
- Kísérlet elbűvölni, romantikusan vagy társaságilag üldözni őket, rávezetni másokat személyes haszonszerzés vagy személyes örömszerzés céljából.
- Hajlamos az arroganciára, a felsőbbrendűség érzésére és a rendkívüli véleménynyilvánításra.
- Hajlamos az arroganciára, a felsőbbrendűség érzésére és a rendkívüli véleménynyilvánításra.
- Antiszociális viselkedések.
- Hajlam a túlzott impulzusra (pl. gyakori és jelentős munkahelyi vagy kapcsolati változások).
- Felelőtlen viselkedés (foglalkozási, szociális és pénzügyi környezetben).
- A személyes vagy mások biztonságának figyelmen kívül hagyása (pl. meggondolatlan vezetés, gyermek elhanyagolása).
- Erősen ingerlékeny tulajdonságok vagy agresszív viselkedés (fizikai verekedéshez, nem kívánt összecsapásokhoz vezet).
Segítség, kezelés és következmények
Az ASPD fő kezelése a terápia, azonban a különböző megközelítésekkel, például kognitív viselkedésterápiával, pszichoterápiával stb. végzett vizsgálatok korlátozott sikerrel jártak.
Az ASPD természetéből adódóan a terápiát általában járóbeteg-ellátásként kínálják, ahol a tartós kórházi kezelés ritkán fordul elő, elsősorban a rendkívül zavaró magatartások miatt, amelyek kockázatot és zavart okoznak más betegek és klinikusok számára.
Az ASPD-s emberrel együtt élni rendkívül nehéz és megterhelő lehet, elsősorban a lelkiismeret-furdalás és a mások iránti figyelmesség hiánya miatt. Az ASPD hatással lesz az egyén életének minden tényezőjére, kapcsolataira, foglalkoztatására és oktatására.
Amint azt korábban említettük, az ASPD-ben szenvedő egyének bebörtönzési aránya rendkívül magas.
Ha úgy gondolja, hogy valaki közeli hozzátartozója antiszociális viselkedést mutat, bátorítsa őt, hogy forduljon kezeléshez, ami élethosszig tartó elkötelezettséget jelenthet a terápia iránt. Mindazonáltal azt javasolják, hogy erőfeszítéssel az ASPD-ben szenvedő egyének olyan megküzdési készségeket és viselkedési mintákat fejleszthessenek, amelyek segíthetik őket az egészséges társadalmi környezetbe való beolvadásban, munkahelyek megőrzésében és tanulmányaik befejezésében.
A skizotipikus személyiségzavar a harmadik és utolsó a személyiségzavarok A csoportjában. A skizotípusos személyiségzavart (SPD, néha STPD-nek is nevezik) nem szabad összetéveszteni a skizoid személyiségzavarral (ScPD).
Az SPD alapvető jellemzői a furcsa viselkedések, beszédminták, gondolatok, észlelések és hiedelmek. Az SPD-s egyének gyakran furcsának vagy különcnek tűnnek. Gyanakvást mutathatnak másokkal szemben, akikben paranoia alakulhat ki.
Prevalencia
Az SPD prevalenciája hasonló más A klaszter személyiségzavarokhoz. Az ezzel kapcsolatos szakirodalom azonban szűkös. Egy amerikai mintán végzett tanulmány szerint a prevalencia aránya 4,6% volt. Egyes jelentések azonban alacsonyabb számot sugallnak (pl. 0,6% norvég lakossági mintában). Nyilvánvaló, hogy a prevalencia aránya körülbelül 1%-kal magasabb a férfiaknál, mint a nőknél.
Okok és kockázati tényezők
Az SPD kialakulásának pontos oka nem ismert; a legtöbb PD-hez hasonlóan azonban a genetikai és környezeti tényezők is szerepet játszanak. Gyakrabban fordul elő, hogy az egyénekben SPD alakul ki, ha első vonalbeli családtagjaik skizofréniával vagy más A klaszter PD-vel diagnosztizáltak.
Az SPD-t jellemzően korai felnőttkorban diagnosztizálják. Az SPD egyes vonásai tinédzserkorban is észrevehetők, de nem valószínű, hogy az egyén felnőttkora előtt hivatalos diagnózist kap.
jelek és tünetek
Az SPD egy többdimenziós feltétel, amely különféle összefüggésekben nyilvánul meg. Befolyásolja az egyén kognitív és perceptuális működését, különösen nagy negatív hatással a társas kapcsolatokra. Az SPD-ben szenvedő egyén legalább több tünetet mutat több dimenzióban:
Interperszonális kommunikáció
- Szociális szorongás
- Közeli barátok hiánya a közvetlen családon kívül
- Kifejezett kerülés és kényelmetlenség az intimitással
- Korlátozott érzelmi válaszok, szűknek tűnnek az érzelmi spektrumon
- Érzelmileg távoli, hideg, érdektelen
- Kínos, amikor kommunikál vagy másokkal érintkezik
Hiedelmek és felfogások
- Furcsa, különc, szokatlan vagy mágikus gondolkodásúak, például túlságosan babonásak vagy pszichésnek gondolják magukat, hisznek a szuperképességekben vagy telepátiák
- Hajlamos a valóság félreértelmezésére (pl. a zajok összetévesztése hangokkal)
- Eltorzult elképzeléseik vannak önmagukról, másokról vagy a világról
- Gyanakvó és paranoiás hajlam (pl. paranoiás gondolatok vagy kételyek mások lojalitásával kapcsolatban, túlzott bizalmatlanság ok nélkül)
- Elfoglaltság az álmodozással, a „zónázással”, a fantáziálással/képzeléssel
Megjelenés (azonnal megfigyelhető tulajdonságok)
- Öltözzön furcsán vagy szokatlanul (pl. egy adott színben, mert ez „lehetővé teszi” a szellemekkel való kommunikációt, viseljen furcsa ékszereket, amelyek gyakran babonás hiedelmekkel járnak együtt)
- Furcsa vagy szokatlan beszéd (bizonyos megfogalmazások vagy szavak használata)
- Furcsa vagy szokatlan módon viselkedik
Az SPD egy nagyon heterogén rendellenesség, ami azt jelenti, hogy nagyon különböző egyénekben nyilvánulhat meg. Emiatt elengedhetetlen a szakmai értékelés. Az SPD egy életen át tartó rendellenesség, amely a tünetek fokozott súlyosságához vezet. A tünetek és az általános közérzet azonban gyógyszerekkel és terápiával javulhat.
Segítség és kezelés
Az SPD-ben szenvedők valószínűleg nem ismerik fel, hogy kezelésre szorulnak. Azonban gyakran tudják, hogy mások furcsanak tartják viselkedésüket és hiedelmeiket. Gyakori, hogy az SPD-vel rendelkező egyének azt hiszik, hogy az „igazi” valóságnak megfelelően viselkednek, míg mindenki másként cselekszik másként, csak azért, mert nem rendelkezik azzal a „képességgel”, „ajándékkal”, hogy megértse a világot, ahogyan csináld. Jó példa erre egy esettanulmány, ahol az SPD-ben szenvedő személy kezdeti klinikai interjújának feljegyzései a következőket mondják:
„Felismerte, hogy mások furcsának találják a hiedelmeit és viselkedését, de ezt a tudatosságuk hiányának tulajdonítja.”
Ezért általában az a helyzet, hogy az SPD-vel rendelkező egyének csak barátok vagy családtagok felszólítására vagy ajánlására kérnek segítséget. Alternatív megoldásként kapcsolatba léphetnek egy speciális klinikussal más társbetegségek, például depresszió miatt. Tegyük fel, hogy úgy gondolja, hogy egy közeli személy hasonló viselkedést, szélsőséges meggyőződést tanúsít, vagy furcsán viselkedik. Ebben az esetben óvatosan javasolhatja, hogy lépjen kapcsolatba egy alapellátásban dolgozó orvossal, aki végül egy mentális egészségügyi szakemberhez irányítja őket.
Az SPD elsődleges kezelése a terápia. Tekintettel az SPD jellemzőire, időbe telhet a terapeutával való kapcsolat kialakítása. Ezért a kezdeti előrehaladás lassú lehet. Fontos ösztönözni az SPD-ben szenvedő szeretteit, hogy ragaszkodjanak a kezeléshez, még akkor is, ha eleinte nem mutatnak előrehaladást. A terápia mellett a pszichiáterek gyógyszereket is felírhatnak, például antipszichotikumokat, stimulánsokat, antidepresszánsokat stb., hogy javítsák a tüneteket vagy más társbetegségeket.További információért látogasson el a https://glucofort-official.top/ oldalra.
Contents
