Az X1 hamarosan javíthatja az előrehaladott rákos betegek kimenetelét
Az X1 hamarosan javíthatja az előrehaladott rákos betegek kimenetelét
Jelenleg a védőoltás elvét kiterjesztik a fertőző betegségek, például a rák területére. A megnövekedett rákos megbetegedések kockázatával járó vírusok (humán papilloma vírus vagy hepatitis B vírus) elleni védőoltást sikeresen alkalmazzák e betegségek megelőzésére.
A legfontosabb elvitelek:
- A terápiás rák elleni vakcinák a meglévő betegség kezelésére szolgálnak, míg a szokásos vakcinák a fertőző betegségek ellen védenek.
- A legtöbb terápiás rákvakcina személyre szabott, és egy adott beteg számára készül, a rákos sejtjeik jellemzői alapján.
- Bizonyos gének (pl. KRAS vagy Claudin-6) különös tudományos érdeklődésre tettek szert a rák immunterápia célpontjaiként, beleértve a rák elleni vakcinákat is.
- A legígéretesebb rákvakcina-készítési módszer az mRNS-alapú technológia. Hasonló a COVID-19 fertőzés elleni vakcinákban használthoz.
- A rák elleni védőoltások önmagukban nem biztos, hogy elég hatékonyak a rák felszámolásában. A szokásos rákterápiával vagy rák immunterápiával kombinálva azonban jelentős előnyt jelentenek a betegek túlélése szempontjából.
Ezen túlmenően egy új típusú vakcina – a terápiás vakcinák – segít a rákos megbetegedésekben már szenvedő betegek megszabadulásában. Ez a cikk áttekinti a terápiás rákvakcinák alapjait és lehetséges alkalmazásait.
| Terápiás rák elleni vakcina | Kezelt ráktípus |
| Bacillus Calmette-Guerin (BCG) vakcina. | Korai stádiumú hólyagrák. |
| Dendritikus sejt alapú (Sipuleucel-T) vakcina. | Prosztata rák. |
| CIMAvax-EGF vakcina (nem engedélyezett az Egyesült Államokban). | Nem kissejtes tüdőrák. |
A rákos megbetegedések vakcinákkal való kezelése az 1910-es évekig nyúlik vissza, amikor William Coley kísérleteket kezdett elölt baktériumokkal injektálva daganatokat. Az 1950-es években Lloyd Old hasonló kísérleteket végzett a Bacillus Calmette–Guerin (BCG) vakcinával, amelyet először a tuberkulózis megelőzésére terveztek. Ez utóbbi megközelítés sikeresnek bizonyult, és végül a BCG vakcina jóváhagyásához vezetett a korai stádiumú hólyagrák kezelésére.
A hosszú távú kutatások ellenére jelenleg csak két rák elleni vakcinát hagytak jóvá az Egyesült Államokban. A BCG vakcina mellett egy dendritikus sejt alapú vakcina (Sipuleucel-T) is elérhető bizonyos típusú prosztatarák kezelésére.
Egyes országokban a CIMAvax-EGF vakcinát, amely immunválaszt indukál az epidermális növekedési faktor ellen, amely a sejtnövekedés, a túlélés és a differenciálódás egyik fő szabályozója, a nem kissejtes tüdőrák kezelésére engedélyezett.
Jelenleg számos klinikai vizsgálat vizsgálja a különböző rák elleni vakcinák hatékonyságát és biztonságosságát.
Hogyan hatnak a rák elleni védőoltások
Bár az immunrendszer képes felismerni és leküzdeni a rákot, a rákos sejtek hajlamosak elkerülni az immunrendszer felügyeletét . A rák elleni védőoltás fő célja tehát az, hogy a rákot „láthatóvá” tegye az immunrendszer számára, és fokozza válaszát. Ezt úgy érik el, hogy a páciens rákjának bizonyos elemeit, esetenként immunrendszert stimuláló molekulákkal egyidejűleg bejuttatják.
A KRAS és a claudin-6 a rák elleni vakcina célpontjai
A rák elleni védőoltások általában a páciens rákjának meghatározott elemeit célozzák meg. Ezek az elemek gyakran bizonyos génekben találhatók, amelyek gyakran mutációt okoznak a rákban. A KRAS és a claudin-6 két példa azokra a génekre, amelyek tudományos érdeklődést váltottak ki a rákvakcinák célpontjaként:
- KRAS gén. Ez egy proto-onkogén, és nem mutált állapotban szerepet játszik a sejtproliferáció szabályozásában, de ennek a génnek a mutációi rák kialakulásához vezetnek. A KRAS gén mutációi a rákos megbetegedések legfeljebb egyharmadában jelen vannak, beleértve a nehezen kezelhetőeket is, azaz a hasnyálmirigy-, a vastag- és végbélrákot és a tüdőrákot.
- Claudin-6. Részt vesz a sejtek adhéziójában, jelentős szerepet játszik a rák kialakulásában és progressziójában. A Claudin-6 inaktiválódik az egészséges sejtekben, de számos rák esetében nagy mennyiségben expresszálódik, vagy rendellenes formában van jelen. A claudin-6 megvalósíthatóságát nem csak a rákvakcinákban, hanem más rák immunterápiákban is vizsgálják, mint például a CAR-T sejtek.
A rák elleni védőoltások típusai
A különböző elkészítési módok alapján a rák elleni vakcinákat négy kategóriába sorolják:
Sejtalapú vakcinák
Leggyakrabban dendritikus sejteket alkalmaznak, amelyek olyan immunsejtek, amelyek megemésztik és bemutatják a rák elemeit a T-limfocitáknak, az immunrendszer fő harcosainak. A vakcinakészítés során a dendritikus sejteket izolálják a páciensből, és megtöltik a páciens rákjából vett elemekkel.
Vírus alapú vakcinák
A vírusok rákelemek hordozójaként is használhatók, különösen azért, mert az immunrendszer alkalmas a leküzdésre. Vírusalapú rákvakcina előállításához a vírus génjeit úgy alakítják ki, hogy magukban foglalják a rákkal kapcsolatos vagy az immunrendszert erősítő géneket. A rákfehérjék kis részei is kapcsolódhatnak a vírus burkához.
Peptid alapú vakcinák
Kisméretű szintetikus peptidekből állnak (a fehérjékhez hasonló szerkezetek), amelyek azonosak azokkal, amelyek kifejezetten a rákos sejteken találhatók, vagy amelyek sokkal nagyobb mennyiségben fordulnak elő rákos sejtekben, mint az egészséges sejtekben.
Nukleinsav alapú vakcinák
Ezek közé tartozik a DNS, egy genetikai információt kódoló molekula, vagy a hírvivő RNS (mRNS), egy olyan molekula, amely az információt a fehérjetermelő helyekre szállítja. A DNS-rák elleni vakcinák zárt, körkörös DNS-struktúrák, amelyek rákkal kapcsolatos antigéneket vagy immunrendszer-stimuláló molekulákat kódolnak, hogy tumorspecifikus választ indukáljanak.
Megjegyzés A COVID-19 világjárvány során az mRNS-vakcinák terén elért előrelépés elindította e technika alkalmazását a rákvakcinák fejlesztésében. A további technológiai fejlesztések, mint például az mRNS lipid nanorészecskékbe zárása javította stabilitásukat és hatékonyságukat.
A rák elleni védőoltások hatékonyságának növelése
Önmagukban adva a rák elleni védőoltások korlátozott rákellenes hatást fejtenek ki. Különféle stratégiákat alkalmaztak ennek a hátránynak a kiküszöbölésére. A gyenge immunválaszt kiváltó vakcinákat (pl. peptid alapú vakcinák) gyakran kiegészítik úgynevezett adjuvánsokkal, az immunrendszert serkentő anyagokkal. Ezenkívül a rák elleni védőoltások standardizált rákterápiákkal vagy immunterápiákkal való kombinálása hatékony stratégiává vált a klinikai eredmények javítására. Érdekes módon a metformin antidiabetikus gyógyszer hozzáadása az mRNS-alapú vakcinákhoz fokozta azok hatását.
A CAR T-sejtes terápia forradalmasította a vérrák kezelését, de szerepe más rákbetegségekben továbbra is bizonytalan. Egy nemrégiben készült tanulmány egy olyan CAR T-sejt-termék biztonságosságát és előzetes hatékonyságát tesztelte, amely a claudin-6-ot célozza meg egy claudin-6-ot kódoló mRNS vakcinával együtt. Ez a kombinált kezelés, az úgynevezett BNT211, az átvitt CAR T-sejtek expanzióját és magasabb vérbeli perzisztenciájukat eredményezte, ami viszont javította a tumorsejtek pusztulását.
Ezenkívül az Arizonai Egyetem Rákközpontjában végzett klinikai vizsgálatban 10 fej-nyaki rákos beteg bevonásával öten tapasztaltak klinikai választ a személyre szabott rák-mRNS-oltásra, amelyet egy ellenőrzőpont-gátlóval együtt adtak be, amely egyfajta rák immunterápia. Két beteg teljes választ adott a kezelés után, kimutatható betegség nélkül. Összehasonlításképpen a hasonló betegek válaszaránya, akik kontrollpont-gátlókat kaptak rákvakcina nélkül, a válaszarány körülbelül 15% volt.
Tehát a rák elleni védőoltások értékes kiegészítői a rákkezelési fegyvertárnak. Sok éven át a költséges és összetett gyártási folyamatok és a korlátozott rákellenes hatások jelentették a legnagyobb kihívást a rák elleni védőoltások szélesebb körű alkalmazhatóságában. Mindazonáltal a COVID-19 világjárvány idején az mRNS-vakcinákkal szerzett tapasztalatok, valamint a rákvakcinák és más rákterápiák kombinációit alkalmazó klinikai vizsgálatok első eredményei lehetővé teszik, hogy gyors előrelépésre számítsunk ezen a területen.
A rákkezelésben az elmúlt évtizedek során elért fejlemények ellenére néhány rákot még mindig nehéz kezelni, különösen, ha késői stádiumban diagnosztizálják. Azokban a rákban, amelyek kezdetben reagálnak a kezelésre, idővel rezisztencia alakulhat ki, ami a rák feletti kontroll elvesztését eredményezheti.
A legfontosabb elvitelek:
- Az olyan technológiai fejlesztések, mint a PIPAC és a RefleXion TM X1 hamarosan javíthatják az előrehaladott rákos betegek kimenetelét.
- A CRISPR génszerkesztés ígéretes technológia a célzott rákkezelések kifejlesztésében.
- Folyamatosan fedezik fel a rákos sejtek különböző elemeit célzó új molekulákat (például az ERX-41-et).
- A természetes betolakodók, mint például a baktériumok, hasznosak lehetnek a rák kezelésében, például a gyógyszereknek a rákos területekre való eljuttatásában.
Az immunterápia és a célzott terápia lehetőséget ad az agresszív és előrehaladott rákos megbetegedések kordában tartására, de nem minden betegnél működik. Így a daganatos betegek egy része továbbra is minimális kezelési lehetőséggel rendelkezik.
A rák az emberi egészség egyik legkiterjedtebb kutatási területe. Ez a cikk áttekint néhány olyan újítást a rák kezelésében, amelyek az elmúlt években elérhetővé váltak.
A gyakorlatban megvalósuló innovációk
PIPAC előrehaladott rák esetén a hasi régióban
Egyes rákos megbetegedések, például a petefészek-, méh-, gyomor- vagy vastagbélrák hajlamosak a hasi és kismedencei szerveket körülvevő nyálkahártyára terjedni. A test ezen területét rendkívül nehéz elérni a vénán keresztül beadott kemoterápiás gyógyszerek számára.
Az ilyen betegek standard kezelése a műtét és a kemoterápia kombinációja. Sajnos a műtét nem minden beteg számára kivitelezhető. A kemoterápiás gyógyszerek hasüregbe juttatására szolgáló új módszert, az úgynevezett nyomás alatti intraperitoneális aeroszolos kemoterápiát (PIPAC) olyan betegek számára tervezték, akik nem tudják kezelni a műtétet.
A sebész lyukat készít a hasban (mint a minimálisan invazív laparoszkópos műtéteknél), és behelyez egy nagynyomású pumpát, amely a folyékony kemoterápiás gyógyszereket aeroszolos spray-vé alakítja, amely elérheti az üreg legtávolabbi területeit.
Alacsonyabb kemoterápiás dózisokra van szükség, és a betegek általában kevesebb mellékhatást tapasztalnak ezzel a módszerrel. Egy indiai tanulmányban a PIPAC biztonságosnak és hasznosnak találta az előrehaladott petefészekrákban szenvedő betegek számára.
Contents
